Hozzászólás Horváth Lajos úr “II. világháborús tábori postai fehér foltok” című cikkéhez
A Postatörténeti Szemle című periodika 2014/5. számában megjelent cikk
Hozzászólás Horváth Lajos úr “II. világháborús tábori postai fehér foltok” című cikkéhez
Horváth úr két katonai alakulat történetét ismerteti és feltételezi, hogy a két alakulatnál szolgáló tízezer katonának volt tábori postája.
1. A 3. magyar vasútépítő dandár
1945. július 14-én Brünn (Csehország) Iglau (Jihlava) hadifogolytáborból Kalocsára feladott zárt levelezőlap. A német zárt levelezőlap Moszkván keresztül érkezett Kalocsára. Érkezés dátuma ismeretlen.
Az alakulat megalakulása 1945. február 25. jászberényi, gödöllői és ceglédi hadifogolytáborokban lévő katonákból. A magyarországi hadifogolytáborokból a levelezés tiltva volt, csak rendkívüli esetekben az őrséget kijátszva tudtak lapot, levelet küldeni a foglyok, esetenként cetliket tudtak a marhavagonokból a vasútállomásokon kidobni.
Az alakulat megalakulásakor még civil posta sem működött az első állomáshelyen, Budapesten. A polgári postaforgalom Budapesten 1945. március 2-án indult meg, de ekkor még az ország nyugati felével nem volt postai kapcsolat.
A magyar tábori posta 1945. május végén-, június elején indul csak meg. Tehát az alakulatban szolgáló katonák május végéig biztos nem tudtak tábori postán levelezni.
Feltehetően polgári postán tudtak levelezni addig, amíg az alakulat Budapesten állomásozott, de akkor is csak az ország bizonyos részeivel.
Később az alakulat Csehszlovák területen építtette tovább a vasutat (Érsekújvár, Pozsony, Brün). Mivel a Szabolcsi Bélyegújságban általam bemutatott levél feladási dátuma 1945. május 30. és a címzésben Pozsony szerepel, feltételezhető, hogy március végén utazott ki az alakulat Csehszlovákiába. Ezért az alakulat lemaradt a magyar tábori posta indulásáról, azt ekkor még nem tudták használni.
Csehszlovákiával a polgári postaforgalom csak 1945. október 8-án indult meg, tehát amíg az alakulat Csehszlovákiában állomásozott addig ez a lehetőség sem működött. Értelemszerűen a magyar tábori posta nem működött nemzetközi szinten.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az alakulat valószínűsíthetően, amíg Csehszlovák területen állomásozott nem tudott a rokonokkal semmilyen postai kapcsolatot fenntartani.
1945. június 8. után magyar földön az Ideiglenes Nemzeti Kormány felügyelete alatt már használhatta az alakulat a tábori postát.
1946. július 8-án Bergdorf (Hamburg) hadifogolytáborból Dunapatajra feladott levél, német nyelvű "Vissza a feladónak" bélyegzéssel. Ekkor még nem működött a posta Németország és Magyarország között.
2. A Szent László hadosztály
A Szent László hadosztály, amíg magyar földön harcolt addig tudta használni a tábori postát az egyre zsugorodó országrészben. 1945. március 28. után osztrák területre húzódott, még innen is tudta használni a magyar tábori postát az egyre fogyó nyugati határszéllel, mivel a Központi Tábori Postahivatal ekkor már a Bécs 1. postahivatal épületében működött. Ez egészen április 14-ig működhetett, ekkor Pinkafőnél elhagyta Magyarországot az utolsó harcoló magyar királyi honvéd. Ettől az időtől kezdve a német tábori postát tudta használni a Szent László hadosztály a többi nyugatra menekült magyar alakulattal együtt. Magyarországra már nem tudtak levezni, mert a frontvonalon a postát nem tudták átszállítani. Esetlegesen a többi alakulattal tudtak tábori postát váltani.
1947. július 23-án Budapestről Waldwerke táborba feladott levelezőlap. Ekkor még Németországgal nem állt helyre a postaforgalom, ezért a lapot visszaküldték a feladónak.
Elérkezett az európai háború vége. A német tábori posta összeomlik, tovább már nem működik. Az alakulat angol alárendeltségbe kerül. Az angoloknál működik a tábori posta, de az nem szállít Magyarországra postát. Az alakulat tudna levelezni, de nincs kivel. A lassan újjá szerveződő osztrák polgári postát szintén tudják használni, de az sem szállít küldeményeket még Magyarországra. A hadifogolytáborokban lévő magyar katonák ekkor még nem levelezhetnek.
Ausztriával a polgári levelezés 1945. november 20-án indul meg, de ekkor már az alakulat nincs angol fennhatóság alatt.
A Vöröskereszten keresztül lehetett üzenetet váltani, ez nagyon lassú és bizonytalan.
Létezett még egy lehetőség, a levél csempészet, de ez is egy bizonytalan és illegális lehetőség volt.
1946. június 5-én Pocking (Bajorország) hadifogolytáborból Esens (Észak-Friesland) magyar táborba feladott képeslevelezőlap. Ez a lap egy táborok közötti polgári postán keresztüli levelezés.
Összefoglalva, Horváth úr felvetése, hogy a két alakulat használt valamilyen tábori postát elvileg lehetséges volt. Gyakorlatilag nagyon kicsi az esélye és a lehetősége.
Annyira kevés küldemény lehetséges, hogy előkerülésük szinte a nullával egyenlő.
Remélem nincs igazam és én lennék a legboldogabb, ha előkerülnének ilyen küldemények.
Dán János