A miniszterelnökségi postaszolgálat 1945. január – április

A SZABOLCSI BÉLYEGÚJSÁG-ban 2014. júniusában megjelent cikk 

A miniszterelnökségi postaszolgálat
1945. január – április


1944 végére, Magyarország nyugati felében még folytak a harcok, a keleti felét már megszállta a Vörös Hadsereg. Ekkor, december 22-én megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, Debrecenben. Az ideiglenes kormány legfőbb feladata, a háború miatt teljesen összeomlott közigazgatás mielőbbi helyreállítása volt. Ahhoz, hogy a közigazgatás működni tudjon szükség volt egy megbízható kapcsolatra a kormány hatásköréhez tartozó országrésszel, a megyeszékhelyekkel és a jelentősebb városokkal.
A kapcsolatnak biztonságosnak kellett lennie, hogy a minisztériumok által küldött hivatalos és bizalmas küldemények biztonságosan célba érjenek. A posta még nem működik kielégítően.
Ezért az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségének futárirodája, a szovjet katonai hatóság támogatásával, megszervezte 1945 januárjában a “Miniszterelnökség postaszolgálat”-át. A postaszolgálat központja Debrecenben volt. A postaszolgálat indulásának pontos dátuma ez idáig nem ismert. Sugár István kutatásai alapján az tudható, hogy január 13-án Debrecenből – Szolnokra szállította a postaszolgálat az idáig legkorábbi ismert levelet.
A postaszolgálat, a források és az eddigi kutatások alapján, a következő városokkal tartott fent igazolhatóan kapcsolatot: Szeged, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc és Nyíregyháza. Ezeken a városokon kívül még biztos többel is, de erről még nem rendelkezünk pontos adatokkal.
A miniszterelnökségi postaszolgálat teljesen független volt a postától, ennek ellenére adott és vett át küldeményeket a polgári postától. A futár, aki a küldeményeket szállította, az adott városban nem csak a kijelölt kormányhivatalokat kereste fel a küldemények átvételére és átadására, hanem az adott város arra kijelölt postahivatalát is.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak címzett küldeményeket, a különböző hivatalos szervek és magánszemélyek a postán adták fel, bérmentesítve. Ezeket a küldeményeket, a feladáshoz legközelebbi postahivatalhoz irányították, amely ki volt jelölve, hogy a miniszterelnökségi postaszolgálat futárának átadja azokat. Ugyan akkor a kormány által, nem a futár útján kézbesített küldeményeket, a futár szintén ezekben a kijelölt postahivatalokban adta át. A postának átadott küldeményeket “Hivatalból/Díjátalányozva” jelzéssel látták el, nem használtak bérmentesítésre bélyeget. A küldemények díjai a Miniszterelnökség díjhitelkeretének terhére lettek elszámolva.
Mind a feladott, mind az érkezett küldeményeket, amelyeket a miniszterelnökségi postaszolgálat szállított, gumiból készült, lila színű bélyegző lenyomattal látták el Debrecenben, a futárirodában. A bélyegző ovális, 50 mm széles, kettős keretvonalú, felirata: “MINISZTERELNÖKSÉG/1945________/POSTASZOLGÁLAT”.
A középső sor elején és végén, ahol a keltezés rész található, vaskereszt ábrájú díszítő elem látható. A bélyegző a keltezés résznél csak az évszámot tartalmazza, a hónapot és napot mindenkor kézzel írták a bélyegzőbe. A bélyegző használata során a kettős keretvonal, kopás vagy elkoszolódás miatt márciusra, már csak egy vastag keretvonalnak látszik.


1. A miniszterelnökségi postaszolgálat bélyegzője számítógéppel rekonstruálva és nagyítva

A miniszterelnökségi postaszolgálatról a legkorábbi közlés Sugár Istvántól ered, 1965 évből. A cikkben a szerző bemutat egy rekonstruált bélyegző lenyomatot, de sajnos küldeményeket nem.
A második cikket, amelyben szó van a miniszterelnökségi postaszolgálatról, Pákozdi László írta és a Philatelicában jelent meg. A cikkben Pákozdi úr szintén közöl egy rekonstruált rajzot a postaszolgálat bélyegzőjéről. Ez a rajz hiányos. Feltehetően Pákozdi úr egy olyan küldeményről másolta a bélyegző rajzát, amelyen a bélyegző jobb oldala nem látszott jól, ezért a keltezés utáni díszítő elem lemaradt a rajzról.
Mindkét rajzon a keltezés rész hibásan került jelölésre. Az első közlésnél szaggatott vonal szerepel, a második közlésnél pontozott vonal. Megvizsgálva több küldeményt, jól látható, hogy egy vízszintes vonal jelöli a hónap és nap jelölésének helyét.
A harmadik közlés Dr. Bernáth Gábor könyvében jelent meg. A könyv egyik fejezetében Nyíregyházáról az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz címzett két küldeményt mutat be, valamint két másik a postaszolgálat által továbbított küldeményt.
A fejezet végén Bernáth úr megállapítja, hogy a márciusi küldemények sokkal ritkábbak, mint a februáriak és az áprilisiak. Az okot a megélénkült harci tevékenységgel indokolja, ekkor elsősorban a katonákat és a hadi felszerelést szállító vonatokat engedték közlekedni, más vonatok alig közlekedhettek. Ezzel a megállapítással akár egyet is lehet érteni, de ennek ellentmond, hogy az általam ismert küldemények többsége márciusi feladású.
Gondolkozunk logikusan, januárban kezdte meg a működését a postaszolgálat. Még minden bizonytalan, nincsenek bejáratott útvonalak, a közlekedés romokban, a postaszolgálat nem működött a teljes hónapban. Szerintem pont ezért a januárban szállított küldemények száma lehet a legkevesebb. Februárban már nő a küldemények száma, majd március hónapokban érheti el a csúcs mennyiséget. Áprilisban ismét csökken a mennyiség, mivel a postaszolgálat nem működik a teljes hónapban. Májusban a kormány elköltözik Budapestre. Az ideiglenes postaszolgálat elveszti értelmét.

2. 1945. március 26-án Debrecenből a Népjóléti Minisztériumtól a mezőtúri polgármesternek küldött levél. A küldeményt a miniszterelnökségi postaszolgálat szállította.

Persze az egy más kérdés, hogy ténylegesen mennyi küldemény maradhatott meg. Itt is a szállított mennyiséget kellene figyelembe venni, mert több szállított küldeményből valószínűsíthetően többnek kellett megmaradnia.
Sugár úr a már említett cikkében megjegyzi, hogy a levéltári kutatásai során szinte alig találkozott az iratokhoz csatolt, a postaszolgálat bélyegzőjével ellátott, borítékokkal, azok nem kerültek levéltári megőrzésre. Csupán egy megmaradt tértivevényről tesz említést, amelyet a postaszolgálat szállított Debrecen – Gyula – Debrecen útvonalon.
Bernáth úr tovább megy, és azt írja könyvében, hogy a postaszolgálat bélyegzőjével ellátott küldemények ritkák, ezzel teljesen egyet értek. Majd azt írja, hogy kevesebb, mint 20 db levél maradhatott fent. Az sajnos ma már nem állapítható meg, hogy ezt a számot Bernáth úr milyen adatok alapján állapította meg.
Szerintem a számszerű becsléssel nagyon óvatosan kell bánnunk, én inkább azt írnám, hogy a megmaradt levelek száma jelenleg még nem állapítható meg pontosan. Elképzelhető, hogy a megmaradt küldemények száma, a Bernáth úr által említettnél, lényegesen kevesebb. A borítékokat nagy valószínűséggel a címzettek nem tartották meg, vagy a korra jellemző boríték hiány miatt esetleg pár borítékot kifordítottak és újra hasznosítottak. Tehát előfordulhat, hogy valakinél ott lapul pár ilyen boríték, csak nem tud róla.
Itt álljunk meg egy kicsit. Az összes idáig felsorolt szerző írásaiban az szerepel, hogy csak leveleket, sőt csak hivatalos leveleket szállított a miniszterelnökségi postaszolgálat.
Ennek teljesen ellentmond a most bemutatásra kerülő díjjegyes levelezőlap. Tulajdonképpen ez a díjjegyes levelezőlap késztetett arra, hogy behatóbban foglalkozzam a miniszterelnöki postaszolgálattal.
Egy téli, zimankós, reggeli bolhapiaci vadászat során bukkantam erre a levelezőlapra. Akkor még nem tudtam mit sikerült begyűjtenem. Az rögtön látszott a lapon, hogy 1945. márciusi feladású, de a rajta látható bélyegző még nem volt ismerős számomra, ráadásul nagyon halvány. A lap ezek után bekerült egy dobozba, amelyben az ebből az időszakból származó küldeményeket tartom. Itt szunnyadt a lap egészen addig, amíg a könyvem miatt a gyulai útőri futárpostához kerestem irodalmat. Pákozdi László, már említett, Philatelica cikke került a kezembe. A cikk olvasása közben az ott szereplő bélyegző ismerősnek tűnt. Ilyen bélyegzésű küldeményem nekem is van. Lázas keresés, majd az öröm, hogy végre sikerült beazonosítanom a bélyegzőt. Ezek után ismét pihent pár évet a lap, egészen addig, amíg Sugár úr tanulmányát és Bernáth úr könyvét nem olvastam. Itt tűnt fel, hogy mindegyik szerző csak leveleket említ, sőt hivatalos leveleket.
Az itt bemutatásra kerülő levelezőlapot Debrecenben, a miniszterelnökségi postaszolgálatnál adta fel Bernáth Olga, aki a Kereskedelmi és Közlekedési minisztériumban dolgozott. A feladás keltezése 1945. március 23. A levelezőlap díjjegyes, a benyomott díjjegy értéke 12 fillér, amely az ekkor érvényben lévő díjszabás szerint a helyi levelezőlap díja volt. Ezt egészítette ki a feladó egy 6 filléres bélyeggel, így a teljes bérmentesítés 18 fillér, amely a távolsági levelezőlap érvényes díja volt a feladás idején. Tehát ezt a küldeményt bérmentesítette a feladó, ellentétben a többi, a miniszterelnökségi postaszolgálat által Debrecenből szállított levéllel, amelyeket, mint fentebb olvashatták, hivatalból díjátalányozva adtak fel. A bérmentesítés oka az, hogy ez a levelezőlap nem egy hivatalos küldemény, hanem az egyik minisztériumi dolgozó levelezőlapja a Nyíregyházán élő ismerőséhez, rokonához, tehát egy magán küldemény, amelyet nem lehetett a Miniszterelnökség költségére feladni. A levelezőlapon magánközlemények olvashatóak, ki, hogy van, kivel mi történt és egyébb nem hivatalos közlemények.
A levelezőlapon az osztóvonal alsó részén egy kék színű postairónnal írt szignó látható. Ez a nyíregyházi cenzor kézjegye, a cenzúra bélyegzőt nem bélyegezték rá a lapra.
A lapot a feladótól átvette a postaszolgálat Debrecenben. Lebélyegezték a futárszolgálat bélyegzőjével. Majd a futár átszállította Nyíregyházára, ahol átadta a postahivatalban a polgári postának. A cenzúra ellenőrizte. Ezek után a posta elszállította a kézbesítő postahivatalba, majd a postai kézbesítő kézbesítette azt.
A levelezőlapon semmilyen postai jelölés, bélyegző nem látható, ezért nem állapítható meg, hogy mikor kézbesítette a posta a küldeményt.
Ekkor Nyíregyházán a levelezőlapok díja 20 fillér volt, ennek ellenére ezt a levelezőlapot nem portózták.
Tehát az új felfedezés ismeretében most már bátran kijelenthető, hogy a miniszterelnökségi postaszolgálat nem csak leveleket és hivatalos küldeményeket szállított, hanem levelezőlapokat, sőt magánküldeményeket is.
Most annak kellene következnie, hogy jelenleg csak ez az egy levelezőlap ismert, amelyet a postaszolgálat szállított, de én inkább azt írom, hogy jelenleg csak ez az egy küldemény lett nyilvánosan bemutatva. Remélhetően ez a cikk előcsalogat több küldeményt, amelyet a postaszolgálat szállított és ezzel már egy pontosabb darabszámot tudunk megállapítani a megmaradt küldeményekről.


3. 1945. március 23-án Debrecenben a miniszterelnökségi postaszolgálatnál Nyíregyházára feladott magán küldemény.

Megkérem gyűjtőtársaimat, hogy akinek a birtokában ilyen miniszterelnökségi postaszolgálat ovális gumibélyegzőjével kezelt küldeménye van, az ossza meg velünk, hogy pontosítani lehessen a rendelkezésünkre álló adatokat. Ezt megteheti a feldposthungary@yahoo.com e-mail címen.

Dán János
A Magyar Filatéliai Kutatók Baráti Társasága tagja


Irodalomjegyzék:

Pákozdi László: Ideiglenes postaszolgálat Magyarországon 1944-45-ben
Philatelica 1972/2.

Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez
1965.

Dr. Bernáth Gábor: Nyíregyháza I. és II. kiadás bélyegei, Nyíregyháza levelezőlapok
(1944-1945) Kontaktprint Nyomda Budapest-Gyál, 2011.