A Varjúlaposi gyűjtő- és hadifogolytábor 1939

A SZABOLCSI BÉLYEGÚJSÁG-ban 2016 decemberében megjelent cikk

A Varjúlaposi gyűjtő- és hadifogolytábor 1939

Ezidáig minden II. világháborúval foglalkozó könyvben azt olvastam, hogy Magyarországon nem működtek hadifogolytáborok a háború alatt. Csak a háború végén hoztak létre ilyeneket, és azokat sem a magyarok, hanem a szovjetek, bolgárok és románok létesítették. Ezért volt meglepő, mikor a közelmúltban egy idősebb gyűjtőtárstól az itt bemutatásra kerülő, 1939. évben feladott képeslapot vásároltam, és azon a vonalbélyegző felirata „M. kir. Hadifogolytábor Parancsnokság, Nyíregyháza.” volt. Az idős gyűjtőtárs semmilyen felvilágosítással nem tudott szolgálni a lappal kapcsolatban, ezért – mivel a lap hozzám került – megígértem, hogy utánanézek a lap történelmi hátterének. Véleményem szerint egy különleges és ritkán felbukkanó küldeményről van szó, ezért szeretném az eredményt megosztani az olvasókal is, hátha találkozik más is ilyen küldeménnyel.
Először talán nézzük a történelmi eseményeket, amelyek a varjúlaposi gyűjtő- és hadifogolytábor létrehozásához és működéséhez vezettek.
Az első bécsi döntés (1938) után Erdélyből sok magyar szökött át a határon. Ezeknek az embereknek az elhelyezéséről gondoskodni kellett, mivel illegálisan lépték át a határt. Ezért hozták létre a varjúlaposi majorságban a gyűjtőtábort. Ezt katonák őrizték, de az itt lakók nagy szabadságot élveztek. Dolgozni jártak a környező gazdaságokba, valamint engedéllyel még Nyíregyházára is utazhattak.
A varjúlaposi gyűjtőtábor 1939. március 15. után átalakult hadifogolytáborrá, mivel a Kárpátalja visszatérése során elfogott SZICS-gárdistákat ide szállították., majd áprilisban még 40 ukrán hazafit is.
A táborban a létszám ekkor 300 fő lehetett, de ennek csak egy részét tették ki a hadifoglyok. A hadifoglyokat augusztusra 8–10 fős csoportokban hazaengedték. Tehát a tábor ismét visszaalakult gyűjtőtáborrá.
1939 végétől 1940 elejéig lengyel menekülteknek adott otthont a varjúlaposi tábor. Elsősorban diákkorú és katonaköteles férfiak tartózkodtak a táborban, nők nem voltak köztük. A tábort 1940. január 10 én bezárták, ekkor 262 fő lengyel intrernált volt itt. A tábor egészen 1944. április 16 ig zárva volt. Ekkor ismét megnyitották, mint gyűjtőtábort. Ide gyűjtötték össze a környék zsidó lakosságát. A zsidó származásúak nem sokáig maradtak a táborban, május 2 án a csendőrség kiürítette azt. Ezzel véget is ért a varjúlaposi gyűjtő- és hadifogolytábor története.
Akkor most nézzük a képeslapot, amely felhívta a figyelmemet erre az általam nem ismert gyűjtő- és hadifogolytáborra. A képeslapot az egyik őrszázadnál szolgálatot teljesítő katona írta és Budapestre címezte.
A katonák levelezését a táborban ellenőrizték, erre utal a képeslapon látható „M. kir. Hadifogolytábor Parancsnokság, Nyíregyháza.” feliratú vonalbélyegző. A képeslapot 1939. május 15 én adták postára az utolsó postahivatalnál Királytelekpusztán, mivel Varjúlaposon sem postahivatal, sem postaügynökség nem működött.
Remélem, a jövőben előkerülnek más küldemények ebből a táborból, ezzel is kiegészítve a történelmi eseményeket.

Dán János
a Magyar Filatéliai Kutatók Baráti Társasága tagja

Forrás:
Nagy Ferenc: A Nyírtelek-Varjúlaposi gyűjtőtáborok története 1939 1944. In: Nemzetek és birodalmak. Tanulmányok dr. Kávássy Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 2005, Bessenyei, 193–203. o.


1939. május 15 én Királytelekpusztáról Budapestre feladott képeslap