MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

2016.

Katasztrófa küldemények a tábori postaforgalomban

Katasztrófa küldemények a tábori postaforgalomban

A SZABOLCSI BÉLYEGÚJSÁG-ban 2016 májusában megjelent cikk

 

Katasztrófa küldemények a tábori postaforgalomban


A most következő írásban egy szerencsés kimenetelű repülőgép szerencsétlenségről lesz szó, amely katasztrófa egy nagyon egyedi tábori postai küldeményfajtát hozott létre. Ezek a küldemények a tábori postai katasztrófa küldeményeknek.
Egy régi, még a könyvem megjelenése elötti, Darabanth árverésen sikerült megnyernem egy tételt, más jelentkező nem lévén, amelyben egy katonának írt 56 db honi tábori postai levelezőlap szerepelt. A lapokat átnézve tünt fel két megégett levelezőlap a kötegben. Akkor csak annyi derült ki, hogy valamilyen repülőn megégtek a lapok. A könyvem megjelenéséig nem sikerült az okokat kideríteni, de most Fellner János kutatásának köszönhetően fellebben a fátyol a régi eseményekről.
1942 nyarán a harcoló magyar egységek egyre messzebb kerültek a hátországtól. Ez a tény jelentősen megnövelte a tábori postai küldemények szállítási idejét, ez a katonák szeretteikkel való kapcsolattartását jelentősen megnehezítette, valamint a harci morált is súlyosan befolyásolta. A hadvezetés érzékelte a gondokat és igyekezett orvosolni azt. Erre a legjobb megoldás a tábori postai küldemények légi szállítása volt. A nagy mennyiségű tábori postai küldeményt szállítási kapacitás hiány miatt, magyarul nem volt elegendő repülő és a meglévők sem csak a tábori postát szállították, nem tudták maradéktalanul repülőn szállítani. A mindenkori szabad hely határozta meg, hogy a futárgép mennyi postazsákot tudott kiszállítani a front közelébe és vissza.
Tehát az ebből az időszakból származó küldemények közül nem lehet megállapítani, hogy mely küldemények utazhattak repülőn és melyek a hagyományos mozgópostán vasúton, mivel a szállítási módot nem jelölték a küldeményeken. Ez alól csak azok a küldemények lehetnek kivételek, amelyeken a címzett feltüntette az érkezési dátumot és így megállapítható a szállítás időtartama. Amennyiben ez az idő 14 nap körül mozog, akkor feltételezhető, hogy a küldeményt légi úton is szállították. Az átlagos küldemény szállítási ideje 30 nap körül volt. Ezeket a küldeményeket biztosan vasúton szállították.
Ezt a problémát az 1942. november 17-én kelt 262.723/4. sz. rendelettel oldották meg. Ekkor vezették be a válaszszelvényes légi tábori postai levelezőlapokat. Hetente egy ilyen küldeményt kaptak a katonák. Így már tervezhető volt a repülőn szállítandó küldemények mennyisége és a harci morál jelentősen javult az állandó és biztos kapcsolatnak köszönhetően.
Most térjünk vissza a katasztrófa küldeménykehez.
1942 júliusában indultak meg a M. kir. 2. hadsereg érdekében folyó rendszeres légi szállítások Budapest – Ungvár – Lemberg – Kijev – Kurszk vonalon.
Ekkor kezdték meg a küldemények légi szállítását az éppen rendelkezésre álló szabad szállító kapacitással. Tehát ha volt szabad hely a repülőn, akkor azt postazsákokkal töltőtték fel. 1942 augusztus 9-én Kurszkból szállt fel egy Ju-86 típusú repülőgép Illovszkoje célállomással. A repülő pilótája az első világháborús veterán Újvári László volt. Rajta kívül még hárman tartoztak a repülő személyzetéhez. Közülük csak Somogyi Pál szakaszvezető, szerelő lövész neve maradt fent. A Ju-86-os repülő jobb motorja már korábban meghibásodott, de azt a körülményekhez mérten megjavították ezért felszállási engedélyt kapott. A repülésnek elvileg eseménytelenül kellett volna eltelnie, de a felszállás után nem sokkal a jobb motor durrogni kezdett majd leállt. Újvári pilóta kényszerleszállást hajtott végre és sikeresen hasra leszállt a géppel. A leszállás következtében robbanás nem történt, de szétfolyó üzemanyag belobbant és a gép törzsében szállított tábori postazsákok tüzet fogtak. A tüzet a személyzetnek sikerült eloltania, de így is a szállított küldemények egy része kisebb nagyobb mértékben megégett. A mentésre kiérkező katonák a rakományt kiemelték a gépből és visszaszállították Kuszkba. Itt a postazsákokat kibontották a küldeményeket újra kötegelték, egyes nagyon megégett küldeményekre ráírták, hogy “Repülőn elégtek!”, majd postazsákokba tették és a következő repülőkkel elszállították Illovszkojéba. Innen a küldeményeket tovább szállították a frontra, ahol a katonák megkapták a megégett küldeményeket.
Az sajnos nem tudható, hogy mennyi ilyen megégett küldemény keletkezett és az sem tudható, hogy a repülőn szállított tábori postazsákok közül mennyi égett meg, illetve azt sem, hogy maradt e sértetlen postazsák. Itt a cikkben, gyűjtőtársainknak köszönhetően, öt ilyen megégett tábori küldeményt tudok bemutatni. Ezeken kívül szóbeli értesülésem van még két ilyen küldeményről, azokat sajnos még nem láttam. Több megmaradt ilyen küldeményről egyenlőre nincs tudomásom. Remélem aki a cikket olvassa és van birtokában ilyen küldemény az a késöbbiekben megosztja azt velünk.
Az megállapítható, a bemutatott képek alapján, hogy az 1942. augusztus 3-án és 4-én feladott küldemények utazhattak zömében a balesetet szenvedett repülőn.

Külön köszönet Dobák István, Fellner János és Manz János gyűjtőtársaknak, hogy hozzájárultak a gyűjteményükben szereplő küldemények bemutatásához.

Irodalomjegyzék: Szabó Miklós: Az 1. Repülőcsoport harcai 1942-ben a magyar források tükrében Hadtörténelmi közlemények

Dán János (Magyar Filatéliai Kutatók Baráti Társasága) és Fellner János


(Dán János gyűjteménye)
1. 1942. augusztus 3-án Budapestről a 230. tábori postahivatalhoz feladott honi típusú tábori postai levelezőlap. A lap jelentősen megégett a baleset során. Csak ezen a lapon látható a “Repülőn elégtek!” felirat. A címzett az érkezési dátumot is fejegyezte, augusztus 25.

(Dobák István gyűjteménye)
2. Szintén 1942. augusztus 3-án Budapestről a 291. tábori postahivatalhoz feladott honi tábori postai levelezőlap. Ezen a lapon is látszanak az égésnyomok.

(Manz János gyűjteménye)
3. 1942. augusztus 4-én Sátoraljaújhelyről a 254. tábori postahivatalhoz feladott tábori postai levél. Az érkezési bélyegző szerint augusztus 21-én érkezett meg a címzett alakulatához. Itt ráírták a borítékra, hogy “Megsebesült. Vissza a feladónak.” majd visszaküldték. A boríték kisebb égéssel megúszta.


4. A boríték hátoldala


(Dán János gyűjteménye)
5. 1942. augusztus 4-én Szokolyáról a 230. tábori postahivatalhoz feladott honi tábori postai levelezőlap. Ennek a lapnak is megégett a széle. Ez a lap is augusztus 25-én érkezett meg a címzetthez.


(Fellner János gyűjteménye)
6. 1942. Augusztus 4-én Budapestről a 220. tábori postahivatalhoz feladott honi tábori postai levelezőlap. Ennek a lapnak csak kicsit égett meg az egyik sarka.


(Dán János gyűjteménye)
7. 1942. augusztus 9-én Szokolyáról a 230. Tábori postahivatalhoz feladott honi tábori postai levelezőlap. A lap a másik két már megégett és újra útba indított lappal egy repülőn utazva érkezett meg a címzetthez (augusztus 25.).

(Fortepan/Erky-Nagy Tibor)
8. Ju-86 típusú repülőgép. Egy ilyen típusú repülőgép szállította a tábori postazsákokat és végzett kényszerleszállást.