MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

TÁBORI POSTA II. (21-40)

Tábori posta értéklevelek

Tábori posta értéklevelek

Kiegészítés a könyvhöz 24.

Tábori posta értéklevelek

Kiegészítés a könyv 2/6. „Tábori postai értéklevelek” című fejezetéhez.

A mai kiegészítésben a tábori postai értéklevelet mutatom be részletesen, sokkal nagyobb terjedelemben, mint ahogy azt hely hiányában a könyvben tudtam.

Nem véletlen választottam a könyv borítóképének egy tábori postai értéklevelet és nem egy tábori postai levelezőlapot. Míg a tábori postai levelezőlap a legjellemzőbb küldeményfajta, amelyből a legtöbbet használtak fel a háború alatt, addig a tábori postai értéklevél egy igen ritka, sokak által egyáltalán nem ismert és látott küldeményfajta. Ez talán jobban felhívja az emberek figyelmét a könyvre.
Egyeseket már az is meglep, hogy bélyegeket lát egy tábori postai küldeményen, de ha végig olvassa ezt a mostani könyv kiegészítésemet, akkor már ez sem lesz olyan meglepő.
A tábori postai értékleveleket két csoportra oszthatjuk. Szolgálati tábori postai értéklevelek és nem szolgálati, tábori postai magán értéklevelek.

Szolgálati tábori postai értéklevelek

A szolgálati tábori postai értékleveleket értékkorlátozás nélkül 500 gramm súlyhatárig lehetett feladni. Személyes közleményt nem tartalmazhatott. Szolgálati tábori postai értéklevelet a háború folyamán végig korlátozás nélkül lehetett feladni.
Sajnos, ez idáig ilyen szolgálati tábori postai értéklevelet nem láttam, így azt részletesebben bemutatni nem tudom. Remélem, a közeljövőben előkerül egy ilyen küldemény és akkor be tudom azt itt mutatni.

Tábori postai magán értéklevelek

Magán értéklevelet mindkét irányba (hátország – front, front - hátország) 1200 pengő értékhatárig és 100 gramm súlyhatárig lehetett feladni. Személyes közleményt a magán értéklevél sem tartalmazhatott. Tábori postai magán értéklevelet 1942. április 2-ig lehetett feladni, ettől kezdve a rendelet megtiltotta ilyen küldemények feladását, felvételét egészen a háború végéig.
Tábori postai magán értéklevelet fel lehetett mindkét irányba adni, így a küldés iránya határozza meg, hogy melyik csoportba kerül a küldemény. Az egyik csoportba a tábori postaszámra (front) küldött tábori postai értéklevelek tartoznak, míg a másik csoportba a tábori postaszámról a civil lakosság (hátország) felé küldött tábori postai magán értéklevelek tartoznak.

Tábori postaszámra küldött tábori postai magán értéklevél

Hátországban a civil postahivataloknál a fenti érték és súlykorlátozásokkal lehetett tábori postai magán értéklevelet feladni, hasonlóan, mint a civil értékleveleket.


1940. július 11-én Budapestről a 44. számú tábori postahivatalhoz feladott tábori postai magán értéklevél


Az értéklevél hátoldala a 44. számú tábori postahivatal keletbélyegzőjével (1940. július 14.) amely itt az érkezést igazolja

1940. július 17-én Szegedről a 44. számú tábori postahivatalhoz feladott tábori postai magán értéklevél


Az értéklevél hátoldala a 44. számú tábori postahivatal keletbélyegzőjével (1940. július 19.) amely itt az érkezést igazolja


Tábori postaszámról küldött tábori postai magán értéklevél

A katonáknak már kissé komplikáltabb volt magén értéklevelet feladni. Rájuk is vonatkoztak a fenti érték és súlykorlátozások a következőkkel kiegészítve. A katonának engedélyeztetnie kellett a feladandó értéklevelet ellenőrző parancsnokával. Ennek folyamata a következő volt: a feladó katonának az értéklevelet még feladás elött be kellett nyitva mutatnia ellenőrző parancsnokának. Az ellenőrző parancsnok felülvizsgálta a küldeményt, ellenőrizte, hogy valóban annyi pénz és olyan címletben van benne, mint azt a címoldalon feltüntették. Ezután a feladó katona az ellenőrző parancsnok jelenlétében az értéklevelet a postai előírásoknak megfelelően lezárta. A hátoldali viaszpecsételést a parancsnok által rendelkezésre bocsájtott vésett pecsétnyomóval kellett pecsételni. Az ellenőrző parancsnok a szükséges feladási engedély meglétét a boríték címoldalán „Engedélyezve” szó feljegyzésével, az „Ellenőrizve” bélyegzőlenyomattal, valamint név aláírásával igazolta.

(Voloncs Gábor gyűjteménye)
Feladási engedély a boríték címoldalán. „Engedélyezve” szó, „Ellenőrizve” bélyegzőlenyomat és az engedélyező parancsnok névaláírása. Ezen kívül még az engedélyezés és ellenőrzés dátuma is szerepel a bélyegzőben.

(Voloncs Gábor gyűjteménye)
1941. szeptember 2-án a 23. számú tábori postahivatalnál Székesfehérvárra feladott tábori postai magán értéklevél


(Voloncs Gábor gyűjteménye)
Az értéklevél hátoldala, ide kerültek a bélyegek


A tábori postai küldemények után feladási díjat nem kellett fizetni, kivéve az értéklevélnél, a tábori postacsomagnál és a tábori postai pénzesutalványoknál.
Az értéklevelek díja egységesen levelenként 50 fillér volt. Az egységes díjon kívül minden megkezdett 100 pengőnként 6 fillér értékbiztosítási díjat kellett még fizetni.
Ezt a díjat levélbélyegben kellett leróni ezért láthatunk bélyegeket az ilyen küldeményeken. Így a 100 pengő érték alatti értéklevelek feladási díja mindkét irányba 56 fillér volt. Ezt díjat láthatjuk a fenti értéklevél borítékokon a jobb felső sarokban, levélbélyegben leróva. (50 + 6 fillér és 32 + 16 + 2 + 6 fillér)
A tábori postahivataloknak 200 darab értéklevél boríték kezdőkészlettel kellett rendelkezniük, valamint megfelelő mennyiségű bélyeggel is.

Részlet az E-tábori postai szabályzat 1941-es kiadásából:

„4. §. A küldemények díjazása.

20. (2. bekezdés) A tábori postahivatalokhoz címzett, illetőleg az ott belföldi rendeltetési helyre feladott hivatalos és magánértéklevelekért, csomagokért, postautalványokért, a feladási és rendeltetési helyeknek egymástól való távolságára való tekintet nélkül, darabonként egységesen az alább megállapított díjat kell szedni:
Ez az egységes díj értéklevelenként.........50 f,
.
.
(4. bekezdés) Értékleveleknél és értéknyilvánítással ellátott csomagoknál az egységes súlydíjon kívül a feladótól még 100 pengőnkint 6 fillér értékbiztosítási díjat is be kell szedni.
.
.
(7. bekezdés) Ezeket a díjakat a felvételnél a küldeményen, csomagoknál a szállítólevélen levélbélyeg felragasztásával, postautalványoknál pedig készpénzben kell leróni.”

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy egy igen ritka tábori postai küldeményfajtáról olvashattak a fenti írásban. A tábori postai magán értéklevelet 1939. március 26-tól 1942. április 2-ig lehetett feladni. Mivel ez alatt az időszak alatt a tábori posta nem működött folyamatosan (Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Szovjetunió) ezért a tényleges feladási és felhasználási idő a tábori postai magán értékleveleknél ennél lényegesen kevesebb, körülbelül 20 hónap volt.

Dán János 2012. 08. 15. Nagyboldogasszony napja