MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

2013.

Mervyn Benford: Tábori posta a II. világháborúban 1. rész és Kiegészítés tőlem

Mervyn Benford: Tábori posta a II. világháborúban 1. rész és Kiegészítés tőlem

A PHILATELICA című újságban 2013 májusában megjelent cikk

Kiegészítés Mervyn Benford úr cikkéhez

Egy szerzőnek mindig jól esik, ha visszajelzést kap olvasóitól. Ráadásul amennyiben ez a visszajelzés pozitív és építő jellegű akkor különösen örül.
Amikor a filatélia egy témájáról megjelenik egy nagyobb átfogó mű, akkor indul el csak igazán az adott téma részletesebb feldolgozása. Egy szerzőnek van egy nagynak mondható gyűjteménye, amiből dolgozik, esetleg sikerül a munkába bevonni pár másik gyűjtőtársat is, akik gyűjteménye kiegészítik a szerzőét, de még így sem lehet valamit maradéktalanul és hiánytalanul bemutatni és feldolgozni.
Többek közt ezért hoztam létre könyvemhez egy internetes honlapot (taboriposta.hu), ahol gyorsan, nagy terjedelemben, sok képpel lehet a már megjelent könyvet kiegészíteni a gyűjtőtársaktól beérkezett és a megjelenés óta begyűjtött anyagokkal. Jelenleg az oldalon 48 könyv kiegészítés és 16 nagyobb lélegzetű cikk vagy kiállítási anyag látható és olvasható szabadon.
Benford úr cikkében van pár félreértés, ami szerintem főleg a nyelvi nehézségekből adódik. Itt most ezeket szeretném tisztázni illetve a helyére rakni.
Elöljáróban el szeretnék árulni egy kis titkot, a könyvemben először csak katalógus szerepelt, a küldemények számszerű értékelése nem. Erre két lektorom, Voloncs Gábor és Hodobay Andor, beszéltek rá. Így készült egy árértékelés is, amely szigorúan katalógus értékeket tartalmaz és nem piaci értékeket. Ezekért az árakért kaptam már hideget és meleget is egyes gyűjtőktől.
Az árakat lehet majd finomítani a jövőben, de szerintem eléggé jól tükrözi a lapok ritkasági fokát, ha esetlegesen a pontos értékét nem is.

27. oldal második hasáb

Benford úr megemlíti, hogy van egy 1945-ős nyomata is. Kérem, a cikk folytatásában ezt mindenképpen mutassa be képpel, mert ilyet még nem láttam és szerintem érdekes lehet a többi gyűjtőtársnak is.

28. oldal első hasáb

Benford úr megemlíti, hogy 1945-ben jelentősen csökkent a lapkiadás. Tudomásom szerint 1945-ben már nem adtak ki tábori postai lapokat. Ekkor a Budapesten működő Állami nyomdát már leszerelték és vagonokban nyugat felé szállították, tehát már nem volt működőképes nyomda, ahol elkészíthették volna a lapokat.
Amennyiben megenged Benford úr egy személyes tanácsot az adományozással kapcsolatban, a Hadtörténeti Múzeumnak van egy hatalmas tábori posta gyűjteménye, de ott csak a küldemények tartalmát vizsgálják, azok postai, tábori postai és filatéliai vonatkozásait nem. Tehát ha nekik adományozza a lapokat, akkor azok elvesznek a filatéliai kutatás számára örökre. Ezért az én szerény javaslatom a Postamúzeum lenne a teljes gyűjtemény részére. Egyrészt jelenleg 2-3 darab tábori postai küldemény található a Postamúzeum gyűjteményében, másrészt ott mindig a filatéliai kutatók rendelkezésére állna a gyűjtemény, harmadrészt ott nagyobb publicitást is kaphatna a gyűjtemény.

28. oldal második hasáb

“Rózsaszínű lapok, melyet Mozgóposta katonai személyzet használatára szántak.”
A rózsaszínű lapok, csak úgy, mint az I. világháború folyamán, a hátországból a frontra történő levelezésre készültek. Tehát a civil lakosság számára és a hátországban szabadon árusították, mint postai értékcikket. A mozgóposta katonai személyzete ugyan úgy megkapta a heti négy darab zöld tábori postai lapját levelezésre, mint az összes tábori postaszámmal rendelkező katonai alakulatnál szolgálatot teljesítő katona.

29. oldal első hasáb

Az “M” zárolt lapok még békeidőben készültek és különböző katonai raktárakban várták a felhasználást. Mivel ezek még a háború előtt készültek, még nem tudtak megfelelni a háború alatt készített rendeleteknek. Ezért fordulhatott elő front típusú lap rózsaszínű papíron és ezért voltak khaki vagy krémszínű lapok is.
A könyvemben az egyszerűség kedvéért csak két színről beszéltem a lapoknál, ahogy azt a hivatalos postai és tábori postai előírások és rendeletek is tették. Ez a két szín a rózsaszín honi- és a zöld, front típusú lapok. Akiket a színek érdekelték a DVD mellékletben pontos képet kaphattak mindegyik lap színéről. Sajnos, az elmúlt évek és a lapokkal történt mostoha bánásmód miatt a jelenlegi lapok nem nagyon tükrözik az eredeti színt. Sokat fakultak. Ezért a lapok többségénél már nem állapítható meg az eredeti szín. A korabeli leírások is említenek többféle árnyalatot, de így utólag megállapítani, hogy melyik milyen volt eredetileg az megállapíthatatlan.

29. oldal második hasáb

Az M4 típusú lapnál a DVD-t kellett volna segítségül hívni. Az M1 és az M4 között a színük a különbség.
A kevés irodalom front típusú lapokat és hazai lapokat említ. A hazai lap elnevezés szerintem nem a legjobb, mivel mindegyik lapot itthon gyártották ezért mindegyik hazai. Ezért próbáltam én egy kicsit újítani, lehet nem volt a legjobb, igaz ez idáig a magyar olvasók megértették mit szerettem volna kifejezni. Sajnos, az angol nyelv nem annyira árnyalt, mint a mi ősi magyar nyelvünk, ezért nagyon nehéz lesz lefordítani ezt angolra, hogy Benford úr is megértse. A hon főnév jelentése régiesen haza vagy ország, ebből következett haza = hon, hazai = honi. Tehát a honi színű lap az a rózsaszínű tábori lapot jelenti. A rózsaszínű lapok igazi neve hátországi lap lenne, de ez nagyon hosszú.

30. oldal

A front lapokkal kapcsolatban nagyon örülök Benford úr által megtalált újdonságoknak és köszönöm, hogy ilyen alaposan átnézte gyűjteményét.

30. oldal második hasáb

F11 típusú előrenyomott közleményes lapból nekem lényegesen több van, de ez nem jelent semmit, mert mindenkinek más lapokból van több vagy kevesebb.

31. oldal első hasáb

Légi lapok
Erről már levélváltásunkban is igyekeztem eloszlatni bizonyos félreértéseket. Surányi úr valóban azt írta könyvében, hogy “Légiposta ellenőrző bélyegzés – mind a négy oldalán 2,9 cm-es rombusz, benne ELLENŐRIZVE felirat.” Sajnos ez téves megállapítás. Ez a fajta rombusz alakú bélyegző a 2. hadsereg parancsnokságának közönséges parancsnoki ellenőrző bélyegzője volt és ezzel ellenőriztek minden egyes küldeményt, tehát nem csak a légieket. Nem a bélyegző határozza meg a légiposta lapokat, hanem a lapok maguk. Már e lapok bevezetése előtt is szállítottak lapokat légi úton. de mivel ez nem volt rendszeres ezért vezették be a légipostai válaszszelvényes tábori postai levelezőlapokat. Ebből heti egy darabot kapott minden katona és minden ilyen lapot valóban légi úton szállították. Azért sem lehet, hogy csak a rombusz alakú bélyegzővel ellátott lapok repültek, mivel az a 2. hadsereg bélyegzője volt, de az 1. hadseregnél is lehetett légi lapokat feladni, azokat pedig nem tudták a 2 hadsereghez szállítani bélyegzésre. Tehát ez a megállapítás téves és logikátlan. A válaszszelvényes légi lapokat végig a háború folyamán, légi úton szállították, mind a frontról a hátországba, majd a válasz laprészt a hátországból a frontra, ezért is nevezik légi lapoknak azokat. Ezeken a lapokon a különböző alakulatok ellenőrző bélyegzői találhatóak.

32. oldal 1. ábra

Az 1. ábrán bemutatott válaszszelvényes lap egy magán kiadású lap, ezért Benford úr helyesen sorolja a P sorozat után.

32 -33 - 34. oldal

A könyv honlapján a magán kiadású lapokból idáig 9 könyvkiegészítés készült, ebben a 9 részben 24 új magánkiadású lap került bemutatásra. Ez egy kiapadhatatlan forrás, szerintem még nagyon sok lap van, amit nem sikerült bemutatni. Ezt egészítik ki, a Benford úr által bemutatott lapok is.

34. oldalon második hasáb

Rábavidék lapoknál a P. H. jelentése pecsét helye! A fordító megállapítása a helyes!

36. oldal első hasáb

P4. Gyártójel nélküli lapok

P8. ár arra vonatkozik, ha az idáig felsorolt lapok hátoldalán rajz, grafika található.

37. oldal 5. ábra

P. H. pecsét helye. Ezt a lapot már bemutattam a honlapon a könyv kiegészítések között.

39. oldal 10. ábra

Ez a tábori lap egy hivatalos kiadású “M” zárolt lap, valószínű egy korai gyártású, tehát nem itt a helye, hanem a 2. “M Zárolt” lapok között, M6 ? esetleg. Az is lehet, hogy egy engedély nélkül használt hivatalos kiadás jelével ellátott magán kiadású lappal állunk szemben. Ezt eldönteni így elég nehéz, ehhez több ilyen lapot kellene látni.

40. oldal 11. ábra

MB5 ez a lap egy magán kiadású lap, amelynek a mintáját egy I. világháborús lap adta. Az is elképzelhető, hogy a nyomdának még megvolt az első világháborúban gyártott lapnak a nyomó lemeze és arról készítettek lenyomatot a II. világháború alatt, majd ezt árusították.

12. ábra

Ez valamilyen fogolytáborból feladott lap, amelyre csak a nevét írhatta fel a feladó az előre nyomott szövegű elé. Ez a lap nem tábori postai lap. Ennek ellenére egy nagyon ritka és érdekes. A fogoly neve Röck Szilárd, ilyen nevű utca van Budapesten, de nem az utca névadója adta fel a lapot. A dátum miatt biztos, hogy nem hadifogoly lapot láthatunk. Esetleg valamilyen büntetőtábor vagy börtöntáborból, esetleg katonai büntetőtáborból írt lap.


A Kiegészítés a Stamp of Hungary című újság 196/2014. számában szintén megjelent angolul.