MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

TÁBORI POSTA III. (41-60)

A tábori postautalvány

A tábori postautalvány

Kiegészítés a könyvhöz 60.

A tábori postautalvány

A könvvben már részletesen foglalkoztam a tábori postautalványokkal. A könyv megjelenése óta sikerült pár új darabot beszerezni és mostanra összegyűlt már annyi, hogy egy bejegyzésben érdemes bemutatni ezeket.

A tábori postautalvány egy nagyon ritkán előforduló tábori postai küldeményfajta. Ennek két oka van. Az első, hogy ezekhez a nyomtatványokhoz csak a tábori postahivatalokban lehetett hozzájutni. A másik ok, hogy nem tartalmaztak személyes közleményeket, ezért akik kapták, azok nem nagyon őrízték meg a készbesítési szelvény részét sem. De az is lehet, hogy mivel ez egy viszonylag kis darab papír volt, az idők folyamán elkallódtak vagy tönkrementek.
A teljes példányok már a háború utáni időszakból maradtak fent, a fel nem használt példányok élték túl a korszakot. A fentiek miatt nem lehet találkozni sűrűn ezzel a fajta nyomtatvánnyal.

A könyvem megjelenése óta sajnos új évjáratú teljes darab nem került elő, de Fellner Jánosnak köszönhetően már az én birtokomban is van egy teljes darab tábori postautalvány nyomtatvány. Igaz kicsit viharvert, de legalább van!


1942. évben kiadott tábori postautalvány címoldala.


1942. évben kiadott tábori postautalvány nyomtatvány hátoldala.


Mint a fenti képen látható a tábori postautalványnak három része van: feladóvevény, szelvény és a tőpéldány.
A feladóvevény a feladáskor kerül leválasztásra a nyomtatványról és kapja az utalvány feladója igazolásul a pénz feladásáról.
A szelvény részt a címzett kapja a pénz kézbesítésekor a kézbesítő postástól, igazolandó, hogy a címzett kitől kapta a pénzt.
A tőpéldányon igazolja a címzett a pénz átvételét (hátoldalon). A tőpéldányt a posta őrízte meg öt évig az esetleges reklamációk és különböző ellenőrzések miatt, majd megsemmisítették azokat. Tehát kezelt tőpéldány elvileg magánkézbe nem kerülhetett, ez valószínű így is történhetett, mert sajnos ilyennel még nem találkoztam.

FELADÓVEVÉNY

A feladóvevény mindenkor a pénz feladójánál maradt, igazolásul a feladásról. Ezzel tud a késöbbiekben reklamálni és tudakozványt kiállítatni. Mivel ezeket a feladóvevényeket a fronton harcoló katonák kapták, így azokból nagyon kevés került haza.


1942. november 11-én a 241. számú tábori postahivatalnál Pestszenterzsébetre feladott tábori postautalvány feladóvevénye. A 241. számú tábori postahivatal az 1. gépkocsizó dandár tábori postahivatala volt.


1943. március 26-án a 241. számú tábori postahivatalnál Pestszenterzsébetre feladott tábori postautalvány feladóvevénye.


1942. június 18-án a 296. számú tábori postahivataltól Budapestre feladott tábori postautalvány feladóvevénye. A 296. tábori postahivatal egy ellátó alakulat tábori postahivatal volt.


1943. március 30-án a 296. számú tábori postahivatalnál Budapestre feladott tábori postautalvány feladóvevénye.


SZELVÉNY

A szelvény rész a kézbesítéskor a címzettnél maradt, ennek ellenére ebből a nyomtatvány részből sem található számottevő mennyiség. A könvv megjelenése óta eltelt majdnem három év alatt csupán ez az egy darab bukkant fel nálam. A szelvény részre személyes közleményt írni tilos volt, csupán hivatalos közleményt lehetett, de ez csak a hivatalos tábori postautalványokon fordul elő. Mivel a szelvény nem hordozott semmilyen személyes tartalmat, így nem őrízték meg, mint a tábori lapokat.


1942. december 11-én a 233. számú tábori postahivatalnál feladott tábori postautalvány szelvény része. A 233. számú tábori postahivatal a M. kir. VII. hadtesthez tartozó 23. könnyű hadosztály tábori postahivatal volt. A hadosztály a Donnál, Docsniknál foglalt állást. A szelvény hátoldalán a címzett feljegyzése alapján megállapítható, hogy ez a pénzküldemény volt az ötödik a honvédtól.


A tábori postautalvány nyomtatvány háború utáni felhasználása

Mind az összes tábori postai nyomtatványt, így a tábori postutalvány nyomtatvány raktáron maradt példányit is felhasználták a háború utáni postai értékcikk hiány enyhítésére. Igaz viszonylag ritkán, de található feladóvevény és szelvény részek ebből az időszakból.
A most bemutatásra kerülő feladóvevény már a forint időszakban lett felhasználva, tehát már viszonylag későn. A vevény érdekessége még az is, hogy a Szent Koronát nem fedték el, holott azt rendeletben már ekkor előírták.


1947. február 4-én olvashatatlan helyiségből Bánhidára feladott polgári postai felhasználású tábori postautalvány feladóvevény része.


Dán János 2014. 10. 23. A Szabadság napja