100 éve történt

Megjelent: Bélyegvilág 2020/06. és a Szabolcsi Bélyegújság 2020/1-2. számaiban

100 éve történt

Egy képeslap a trianoni békeküldöttség tagjától

Idén van Trianon 100 éves évfordulója. Azt hiszem, nem kell leírnom, hogy mi vezetett ehhez a szégyenteljes országcsonkításhoz. Ez azóta is fájó pontja a magyar történelemnek.
A trianoni békediktátum aláírását, amelyre a Versailles-ban lévő Trianon palotában került sor 1920. június 4 én 16:32 kor, megelőzték az úgynevezett béketárgyalások. Igaz, ez eléggé egyoldalú volt, mivel a magyar fél nem vehetett részt rajtuk, csak az eredményt fogadhatta el. A párizsi békekonferencia januárra hívta meg a magyar küldöttséget a békefeltételek átvételére.
A Magyar Békeküldöttség kétszer utazott Párizsba. A delegáció első útjára, 73 fővel, különvonattal a Keleti pályaudvarról 1920. január 5 én indult, és január 7 én érkezett Párizsba.
A küldöttség vezetésével gróf Apponyi Albertet bízták meg. Rajta kívül még öt főmegbízottat neveztek ki: gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, gróf Somssich László, Popovics Sándor és Walkó Lajos személyében. A küldöttséggel számos más, magyar állami érdekeket képviselő megbízott, tanácsadó, szakértő, titkár és titkárnő is utazott (valamint Brandholz amerikai tábornok is, akinek többek közt a Nemzeti Múzeum megmentését köszönhetjük, mert nem engedte, hogy a visszavonuló román hadsereg a múzeum teljes gyűjteményét felpakolja és elszállítsa Bukarestbe).
A küldöttséget Párizs elővárosában, Neuilly-ben, a Chateau de Madrid nevű, közepes színvonalú szállodában szállásolták el. Neuilly a Bois de Boulogne erdő közepén helyezkedik el. A békedelegációt a franciák teljes elszigeteltségben tartották. Neuilly t engedély nélkül nem hagyhatták el, de a városkában szabadon mozoghattak. A helyi éttermeket szabadon látogathatták, az erdőben sétálhattak. Franciaországban élő rokonaikkal, ismerőseikkel nem vehették fel a kapcsolatot. Párizsba ritkán, csak engedéllyel utazhattak, egy detektív kíséretében.
Csak január 16 án, a béketerv végleges lezárása után adhatta elő a delegáció az álláspontját. Ekkor mondta el gróf Apponyi Albert a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt híres védőbeszédét, franciául és angolul, majd az olasz küldöttségnek is összefoglalta olaszul az elhangzottakat. Ez a beszéd nagy hatással volt a békekonferencia résztvevőire.
A delegáció felügyeletére és őrizetére francia tisztekből álló egységet rendeltek ki. Ennek az egységnek Henry alezredes volt a parancsnoka. Ő engedélyezett minden, a küldöttséggel kapcsolatos dolgot, többek közt az utazásokat is.
Január 18 án a küldöttség hazautazott.
A második utazásra februárban került sor. Február 11–18. között utazott ki a küldöttség és február végéig maradtak. Ekkor már némileg enyhültek a szigorú előírások, néhány francia üzletember nyomására. Párizsba már többször utazhattak, így színházba is eljutottak. Egyesek megpróbálták felvenni a kapcsolatot kint élő rokonaikkal és ismerőseikkel, csempészett levelek segítségével. A próbálkozást leleplezték, következménye nem lett. Az összes levelet visszaadták a delegációnak azzal, hogy ne nézzék őket – mármint a franciákat – hülyének. Ebből is látszik, hogy milyen szigorúan őrizték a küldöttséget.
A delegáció futárok és táviratok útján tartotta a kapcsolatot Magyarországgal. A táviratokat számjel-kódokkal írták (chiffre táviratok). A kódokra nagyon vigyáztak. A számkódos táviratokat a megfejtés után azonnal megsemmisítették.
A kissé szabadabb környezetben már lehetőség volt arra, hogy a küldöttség tagjai – a hivatalos küldeményeken felül – képes üdvözlőlapokat küldjenek haza. A lapok szövege csak pár szavas, ennek ellenére a szövetséges hatalmak nevében Henry alezredes ellenőriztette azokat, és az ellenőrzés elvégzését az „Henry misszió” bélyegzőjével igazolta a küldeményeken. Tehát még a delegáció képeslapjait is ellenőrizték. Cenzúráról, vagyis szavak, szövegek olvashatatlanná tételéről, esetleg lapok visszatartásáról nincsen tudomásom, a kevés ismert lap alapján ez nem állapítható meg.

Neuilly-ből Budapestre, a Külügyminisztériumba küldött képeslap 1920. február 23-án

A képeslapon a párizsi Renaissance színház látható

Dán János
Magyar Filatéliai Kutatók Baráti Társasága

Forrás:
Somssich Pongrác (összeállítása): Részletek gróf Somssich László (1874–1956) emlékirataiból. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 22. Kaposvár 1991