Why did the field post not work on the Felvidék (Uplands) return?

The Sub-Carpathian Messenger No. 18. számában megjelent cikk angol és magyar változata

Why did the field post not work on the Felvidék (Uplands) return?

We will be never likely to know exactly why the Hungarian Royal Post and the Ministry of Defense decided not to mobilize and set up field post offices on the Felvidék (Uplands) return.
Field post offices were not set up even though the return was planned and known in advance as they had had return postmark produced. The postal service of the military and joining corps was made by the Hungarian Royal Post. So, at that time we cannot speak about field post consignments as the consignments were not managed by the field post. Therefore, we cannot speak about forerunners. Consignments had to be prepaid, the fee of a part of the un-prepaid consignments were paid posteriorly, although only the real fees. Consignments were not charged.
So I do not think that the consignments of this period of time have anything to do with the following consignments of the field post therefore they cannot be their forerunners.
Our army started marching in to Sub-Carpathia at night on 14 March 1939. The mobilization was ordered on 13 March. The field post did not march in with the soldiers. The field post administration was set up only on 24 March then on 26 March the operation of the field post was ordered
by the Order No. PRT.100.400/4.1939., which appeared in the Postal Office Regulations (PRT) on 27 March. The return of the Sub-Carpathia happened suddenly, they were not able to prepare for it, in this way they had not had return postmark produced. The soldiers posted their consignments at the post offices working in the Sub-Carpathia until the field post were set up and
the soldiers wrote the mark of the field post by hand. These consignments were accepted by the post and dispatched free of charge and did not charge extra upon delivery either.
These consignments were picture postcards or plain postcards in the first place. The field post offices start to operate on 26 March, there were some places where a few days later. Then certain field post offices operated continuously until 20 April 1939 but there were field post offices which worked only for two days.
In my opinion this period, from 15 March to 26 to 27 March 1939, can be the forerunner and not the return in 1938 as the field post started to operate right after that and the mark of the field post could be seen on the consignments.
So, these consignments sent during these 12 to 13 days marked by field post can be called the forerunners of consignments of the field post.
These consignments are very rare as soldiers did not really have energy to write letter when joining up amidst the hard weather conditions and natural features. According to the meaning of this, in this period of time consignments sent to the soldiers cannot be found as the homefolks did not know the address to which their messages should be sent in this way letters could only be sent to the barracks, but these letters were received by the soldiers very late.
But let us get back to the original question.
The lack of the setting up field post at the time of the return of the Felvidék (Uplands) is likely to be explained by the peaceful territory acquisition as Ipolyság and the works in Sátoraljaújhely were returned to the mother-country by the Hungarian-Czech talks and the other parts of the Felvidék (Uplands) by the decree No. 1 in Vienna. So, Hungary received back her disannexed territories with the consent of the enemy and the Great Powers legally, officially and on the basis of agreements and not at the expense of armed combats. Therefore, it was not necessary to force the army to fight so we could not speak of fighting armies, which is interesting as field post were set up at fighting armies. Let us see what the Field Post Regulation (E-táb. posta) says, which was the basis of the operation of the field post.
“Section No. 1 - The aim and extent of the field post.
1. The field post transfers the postal service from the hinterland to the fighting armies and the other way round, furthermore among the parts of the fighting armies.”
The definition ’fighting armies’ is emphasized here! As there were no fighting armies on the Felvidék (Uplands) in these ways the field post was not set up as fighting armies arrived in the Sub- Carpathia.
Unfortunately, Gábor Nagy cited a wrong sentence from the second part of my series of articles published in the magazine Haditudósító (War Correspondent) as that sentence was the order of the appearance and coming into force of the Field Post Regulation.
Its date is 15 September 1939.
The field post did not have service regulations at the time of the returning to the Sub-Carpathia, there was only one regulation ruling its operation, which I have already written about above.
So, I wish to make it clear that the Hungarian Royal Field Post started its operation on 26 March 1939 during World War II. [In the Western world, WWII starts on September 1st, 1939, with the insidious attack of the Third Reich on Poland – The editor.]
You can learn more about the operation of the Hungarian Royal Field Post soon (October- November 2011) from my book, which will be published only in Hungarian for the time being and to which advance booking is welcome.

Miért nem működött tábori posta Felvidék visszatértekor?


Azt, hogy a Felvidék visszatértekor a M. kir. Posta és a Honvédelmi Minisztérium miért döntött úgy, hogy nem mozgósítanak és állítank fel tábori postahivatalokat, valószínű már sohasem tudjuk meg pontosan.
Annak ellenére nem állították fel a tábori postahivatalokat, hogy a visszatérés előre eltervezett és tudott dolog volt, hiszen tudtak visszatérés bélyegzőket is legyártatni. A katonai alakulatok postaforgalmát a bevonuló alakulatokkal együtt mozgó Magyar királyi Posta látta el. Így ebben az időszakban még nem beszélhetünk tábori posta küldeményekről, mivel a küldeményeket nem a tábori posta kezelte. Ezért előfutárokról sem beszélhetünk. A küldeményeket bérmentesíteni kellett, a bérmentetlen küldemények egy részénél beszedték utólagosan a díjakat, igaz csak a tényleges díjjat. Nem portózták a küldeményeket.
Tehát, szerintem ezen időszak postai küldeményei semmilyen kapcsolatot nem mutatnak a késöbbi tábori postai küldeményekkel, ezért nem lehetnek azok előfutárai.
Kárpátaljára 1939. március 14-én éjjel kezdi meg hadseregünk a bevonulást. A mozgósítást március 13-án rendelik el. A katonákkal nem vonul tábori posta. A tábori postaigazgatóságot csak március 24-én állítják fel, majd március 26-án rendelik el a tábori posta működését a PRT.100.400/4.1939. számú rendelettel, amely 27-én jelenik meg a Postai Rendeletek Tárában (PRT.). Kárpátalja visszatérésére hirtelen kerül sor, arra előre nem tudtak felkészülni, így visszatért bélyegzőket sem tudtak legyártatni. A Kárpátalján működő postahivataloknál adják fel a katonák küldeményeiket, a tábori posták felállításáig, amelyre kézzel írják fel a tábori posta jelzést. Ezeket a küldeményeket a posta elfogadja és bérmentetlenül szállítja, majd kézbesítéskor sem szed be pótdíjat.
Ezek a küldemények elsősorban képeslapok vagy sima levelezőlapok. Március 26-tól megkezdik működésüket a tábori postahivatalok, van ahol pár nap késéssel. Majd egyes tábori postahivatalok folyamatosan működnek egészen 1939 április 20-ig, de volt olyan tábori postahivatal is, amely csak két napig működött.
Véleményem szerint erre az időszakra, 1939 március 15-től 26 – 27-ig , illik az előfutár jelző, nem az 1938-as visszatérésre, mivel szorosan utána már megkezdi működését a tábori posta és a küldeményeken már szerepel a tábori posta jelzés.
Tehát, az ezen 12 - 13 nap alatt keletkezett és tábori posta jelzéssel ellátott küldeményeket nevezhetjük tábori posta előfutár küldeményeknek.
Ezek a küldemények igen ritkák, mivel a bevonulás alatt a nehéz időjárási és terepviszonyok között előretörő honvédeinknek nem nagyon volt energiájuk levelezni. Értelemszerüen, ezen időszakban a katonáknak küldött küldeményeket nem találunk, mivel az otthoniak még nem tudhatták milyen címre kell címezniük üzeneteiket, így csak a laktanyába tudtak levelet küldeni, de azt csak nagy késéssel kapták meg a bevonulásban részt vett honvédek.
De térjünk vissza az eredeti kérdéshez.
A tábori posták felállításának hiánya, Felvidék visszatértekor, legvalószínübben a békés területszerzéssel magyarázható, hiszen Ipolyságot és Sátoraljaujhelygyártelepet a magyar – cseh komáromi tárgyalások juttatják vissza az anyaországhoz, a Felvidék többi részét az I. Bécsi döntés. Tehát Magyarország az ellenfél és a nagyhatalmak belegyezésével teljesen jogosan, hivatalosan, egyezmények alapján kapja vissza elcsatolt területeit és nem fegyveres harcok árán veszi azt vissza. Ezért nem szükséges a sereget hadra fogni, így nem beszélhetünk hadrakelt seregről sem, ami azért érdekes, mivel a tábori postát hadrakelt seregnél állítják fel.
Nézzük meg mit ír a Tábori Postaszolgálat Szabályzat (E-táb. posta), amely az alapja volt a tábori posta működésének.
“1. §. A tábori postaszolgálat célja és terjedelme.
1. A tábori posta közvetíti a postaforgalmat a hátországból a hadrakelt sereghez és megfordítva, továbbá a hadrakelt sereg részei között”
Itt a hadrakelt sereg meghatározáson van a hangsúly! Mivel Felvidéken nem volt hadrakelt sereg, így nem vezetik be a tábori postát sem, míg Kárpátaljára már hadrakelt sereg érkezik.
Sajnos Nagy Gábor rossz mondatot idézett a Haditudósító című újságban megjelent cikk sorozatom II. részéből, az a mondat a Tábori Postaszolgálat Szabályzat megjelenésének illetve hatályba lépésének rendelete. Dátuma 1939. szeptember 15.. A Kárpátaljai visszatérés idelyén a tábori postának még nem volt szolgálati szabályzata, csak egy rendelet szabályozta a működését, amelyet a fentiekben már leírtam.
Tehát leszögezhetjük, hogy a II. világháború idején a Magyar királyi Tábori Posta 1939. március 26-án kezdi meg működését.
A Magyar királyi Tábori Posta működéséről többet a hamarosan (2011. okt. - nov.), sajnos egyenlőre csak magyarul, megjelenő könyvemből tudhatank meg, amelyre előjegyzéseket szívesen fogadok.