MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

2011.

Munkaszolgálatosok díjmentes levelezése + Bélyegvilág cikkből hiányzó képek

Munkaszolgálatosok díjmentes levelezése + Bélyegvilág cikkből hiányzó képek

Munkaszolgálatosok díjmentes levelezése a II. világháború alatt + a Bélyegvilág cikkből kimaradt képek

Rövid történelmi áttekintés a munkaszolgálat kialakulásáról és a II. világháború alatti működéséről. A munkaszolgálatos alakulatok díjmentes levelezésének okai és a munkaszolgálatos alakulatok díjmentes levelezésének rendeleti hátterei.

Ez a cikk a Bélyegvilág című újság 2010/11., 2010/12., 2011/01. számaiban megjelent cikkek szerkesztett változata.

Először egy rövid történelmi áttekintést írnék le bevezetésként a munkaszolgálatosokról. Ez nagyon rövid lesz a lényeget fogja érinteni a fontosabb történésekkel.
A munkaszolgálatos alakulatokat Bartha honvédelmi miniszter előterjesztése alapján állították fel 1939 tavaszán. Ekkor még közérdekű munkaszolgálatos alakulatoknak hívták őket. Ekkor még nem volt diszkrimináció, hanem minden, az az évben tartott sorozáson alkalmatlannak minősített férfit kellett behívni. 1940-ben elrendelik a különleges munkásszázadok hadiállományba emelését. 1940 szeptemberében az Erdélyt visszafoglaló katonai alakulatokkal munkaszolgálatos alakulatok is felvonulnak. 1940 decemberében választják szét a zsidó és nem zsidó munkaszolgálatosokat különböző századokba. 1941 délvidéki visszafoglalás alkalmával bevonuló katonai egységek mellett munkaszolgálatos egységek is részt vesznek a visszafoglalásban. Természetesen a visszafoglalt területeken is megkezdik a zsidó és nem magyar anyanyelvű lakosság behívását munkaszolgálatra. (Nemzetiségi munkásszázadok)
1941 augusztusában a Szovjet elleni hadüzenet után 20 tábori vegyes munkásszázadot indítanak útra a Kárpát csoporthoz.
1942 február elején újabb 24 zsidó munkásszázadot állítanak fel, így immár 69 munkásszázad volt.
1942 márciusában felállítják a különleges munkásszázadokat, ehhez az emberanyagot a fogházakból, illetve az ipari üzemekben megbízhatatlanként nyilvántartott egyénekből állítják össze.
A 2. magyar hadsereg kiszállításával egyidőben 69 tábori munkásszázadot is kiszállítanak a szovjet frontra.
1942 novemberében döntés születik a 42 év feletti tábori munkásszázadokhoz beosztott zsidó kisegítő szolgálatosok fokozatos leváltásáról és leszereléséről.
1943 július-augusztus folyamán a Bor-i (Jugoszlávia) rézbányákba kiszállítanak kb. 3600 fő munkaszolgálatost. Őket kölcsönadták a német Todt szervezetnek. Magyar kerettel utaznak ki, de német parancsnokság alá tartoznak.
1943 novemberében újabb katonai munkás alakulatokat állítanak fel a hadiüzemekben visszaeső rendbontóként nyilvántartott munkásokból és a hadműveleti területre szállítják őket.
1944 májusában a budapesti I. honvéd hadtestparancsnokság beszünteti a zsidó munkaszolgálatosok eltávozási és szabadságolási lehetőségét.
1944 júliusában elrendelik a zsidó kisegítő munkaszolgálatosok hadifogolytáborszerű elhelyezését és őrzését.
1944 októberben a 60 éven aluli zsidó férfiaknak és a 40 éven aluli zsidó nőknek is honvédelmi munkára kellett bevonulniuk.
Ferihegyen felállítják a női zsidó munkatábort.
Októberben megkezdődnek a halálmenetek a németeknek kölcsönadott kisegítő munkaszolgálatosok számára. Állomáshelyükről gyalogmenetben Mosonmagyaróvárra, majd Hegyeshalmon keresztül a Birodalmi Védőállást építő táborokba hajtják a munkaszolgálatosokat.
Talán ennyit a történelmi háttérről, persze a témáról több kötetes könyvet is lehetne írni, de talán ez most itt elég lesz. A fontosabb történések megemlítésre kerültek.
Akkor most nézzük meg mi az igazság a munkaszolgálatosok díjmentes levelezésével kapcsolatban.
A II. világháború folyamán azoknak a munkaszolgálatos alakulatoknak járt díjmentes, tábori postán keresztüli levelezési lehetőség, amely munkaszolgálatos alakulatok rendelkeztek tábori postaszámmal. Ezeknek az alakulatoknak végig a háború folyamán (1940-1944) járt a díjmentes, tábori postán keresztüli levelezési lehetőség. Ezek a tábori postaszámmal rendelkező alakulatok általában a fronton teljesítettek szolgálatot. Persze voltak a hátországban lévő munkaszolgálatos alakulatok is, amelyeknek volt tábori posta száma. (Pl.: katonai munkaszolgálatos századok)
Természetesen a tábori postaszámmal rendelkező munkaszolgálatos alakulatokhoz a rokonok és hozzátartozók által küldött levelezés is díjmentes volt, ahogy az a többi katonai alakulatnál is.
Tehát megállapítható, hogy azok a munkásszázadok, amelyeket hadiállományba emeltek (katonai alakulatként kezeltek) és tábori postaszámot kaptak, azon alakulatok tagjainak járt a díjmentes levelezés.
A tábori postaszámmal nem rendelkező munkaszolgálatos alakulatoknak, a háború ideje alatt (1939-1944) nem járt a díjmentes tábori postai szolgáltatás. Még a keretnek sem! Nekik a polgári postadíjszabásban meghatározott összeget kellett fizetni a küldeményeik után. Előfordult az is, hogy egy munkaszolgálatos alakulatnak a háború folyamán nem volt mindig tábori posta száma. Tehát volt időszak amikor tudtak díjmentesen levelezni és volt időszak amikor nem.
Állításomat igazolandó jöjjön most pár rendelet.
A forrás amire hivatkozni fogok, illetve idézni belőle, a tábori posta bibliája a Tábori Postaszolgálat szabályzat (E-táb. posta)
A Tábori Postaszolgálat szabályzatot talán kevesen ismerik. Ez volt a tábori postaszolgálat alapja és minden szabályozás benne volt a tábori postaszolgálat ellátásával kapcsolatban.
Ez a szabályzat 1939. szeptember 15-én lépett életbe, mint tervezet a 42.880/eln. Szab. Szerk.-1939. sz. körrendelettel. Majd ezt módosították, illetve bővítették, így a végleges formája 1941. július 3-án lépett életbe az 54.400/eln.Szab.Szerk-1941.sz. körrendelettel. Ezt már csak nagyon kis mértékben módosították négy alkalommal a háború folyamán. Főleg különböző címzésmintákat változtattak meg benne. Az általam idézett részletek nem változtak!
Ez az E-táb. posta szabályzat egészen a háború végéig érvényben volt.
Én most az 1941-es kiadásból idéznék, mivel nekem az van meg, de az 1939-es kiadásban is ezek a kitételek szerepelnek kicsit másképp fogalmazva.
Azt előre bocsájtanám, hogy a munkaszolgálatos alakulatok, amelyeknek volt tábori posta száma, ezek az alakulatok szervesen kapcsolódtak a hadra kelt sereghez. Szerepeltek az M. rajzhadrendben, ténylegesen a hadra kelt sereg megfelelő parancsnokságához voltak beosztva és a későbbiekben is a beosztásuknak megfelelő tábori postaszámot kapják. 1940 tavaszán a 12 508/M. 1b.-1940 számú rendeletben a HM elrendeli az összes zsidó különleges munkásszázadok hadiállományba való emelését. Ezért rájuk is vonatkoznak az E-táb. posta szabályzatban leírtak.
E-táb. posta 2.§ 5. “A tábori postát működése első napjától az e szabályzatban foglalt feltételek megtartásával a hadra kelt sereg minden parancsnoksága, alakulata és személye, akik szervezetszerű tábori postával rendelkeznek, illetőleg valamely tábori postahivatalhoz utalva vannak kötelesek igénybe venni.”
Tehát, minden alakulat, amelynek van tábori postaszáma, így tábori postahivatalhoz utalva vannak, kötelesek (!) a tábori postát igénybe venni, ezért a munkaszolgálatos alakulatok is, amelyeknek van tábori posta száma.
E-táb. posta 5.§ 22. “A hadra kelt sereg egyes részei, vagy személyei számára szánt küldemények címzésében a rendeltetési hely megnevezése a hadititok megvédése érdekében a tábori postaszám megjelölésével történik.”
Tehát, azért kell minden alakulatnak tábori postaszámot használnia, hogy a tényleges állomáshely titokban maradjon. Ezért kellett a hadra kelt sereg mellé beosztott munkaszolgálatos alakulatoknak is tábori postaszámot adni, mert képzeljük el a katonák a titkosság miatt csak tábori számot használnak, ugyan akkor a munkaszolgálatosok levelezésén, ott a tényleges állomáshely. A titkosság rögtön csorbát szenved.
Ezzel kapcsolatban még egy idézet.
E-táb. posta 2.§ 10. “A hadra kelt seregtől származó hivatalos vagy magánjellegű postaküldemény olyan adatot nem tartalmazhat, amelyből a címzett a küldő katonai alakulat, vagy magánszemély tartózkodásának helyére, vagy a felvevő tábori postahivatal állomáshelyére következtetni tudna.”
Tehát még a felvevő tábori postahivatal állomáshelyére sem szabad következtetni. Azt hiszem, ehhez nem kell semmit hozzátennem.
E-táb. posta 4.§ 18. “A tábori postahivatalokhoz címzett és a náluk feladott, belföldre vagy másik tábori postahivatalhoz szóló, hivatalos és magán-levélpostai, valamint a postaszolgálati küldemények után nem kell díjat szedni.”
Azt hiszem ezzel az idézettel végre sikerült mindent hitelt érdemlően megmagyaráznom. De nézzük a következő idézetet az is ehhez kapcsolódik.
E-táb. posta 4.§ 19. “Magánszemélyek által, bármely belföldi postahivatalnál a hadra kelt sereg bármely parancsnoksága, alakulata stb., vagy személye részére feladott és a tábori postához címzett közönséges levélpostai küldemény után a feladásnál díjat leróni nem kell. Hasonlóképpen nem kell díjat leróni a hadra kelt sereg bármely személye által a tábori postahivatalnál feladott és belföldre címzett közönséges levélpostai küldemények után.
Ez a kedvezmény a tábori postai szervek működését életbeléptető rendeletben közhírré tett napon lép életbe s egyaránt megilleti a hadra kelt sereghez szervezet szerűen beosztott összes polgári személyeket is.”
Remélem, most már mindenkinek érthető miért állítom azt, hogy a tábori postaszámmal rendelkező munkaszolgálatos alakulatoknak díjmentes volt a tábori posta, de nem csak nekik, hanem a feléjük, a rokonok által feladott, közönséges levélpostai küldemények is.
Természetszerűleg ez azt jelenti, hogy amíg egy munkaszolgálatos alakulatnak volt tábori postaszáma, addig mindkét viszonylatban (front-hátország, hátország-front) díjmentes volt a tábori posta, de amint ezt a tábori postaszámot megvonták a munkaszolgálatos alakulattól, attól kezdve már csak a normál civil postai díjszabás szerint levelezhettek.
Hangsúlyozom, a munkaszolgálatosok felé menő küldemények is díjmentesek voltak, amennyiben az alakulat rendelkezett tábori postaszámmal.
Mivel a tábori posta csak a díjmentes levelezés lehetőségét ajánlotta fel, az nem volt kötelező, tehát ha valaki nem akart élni a díjmentes levelezés lehetőségével az megtehette, hogy nem él vele, illetve, ha csak ilyen lapja volt otthon, akkor azon is levelezhetett. Nem tiltották meg az ilyen lapok használatát hátország – front viszonylatban. De nézzük itt is a rendeletet.
E-táb. posta 3.§ 15. és a. “15. A tábori postához küldhetők a következő magánküldemények:
a.) közönséges, tehát nem ajánlott, 100 g-nál nem nehezebb nyitott vagy zárt levelek, tábori postai (rózsaszínű) levelezőlapok, vagy a posta, esetleg a magánosok által kiadott egyéb nyílt levelezőlapok, nyomtatványok, hírlapok, áruminták, üzleti papírok;”
Tehát, a posta által kiadott egyéb nyílt levelezőlapok. Ezek szerint nem volt megtiltva a díjjegyes levelezőlap küldése sem a hátországból a hadra kelt sereghez.
Remélem, a fentiekkel sikerült a történelem talán ez idáig sötét foltját megvilágosítanom.


Dán János


A Bélyegvilág cikkből kihagyott képek, amelyek rövid ideig a MABÉOSZ honlapon megnézhetők voltak, majd törölték.



7. 1942.07.09-én a Lengyel protektorátus területén Budapestre feladott német tábori postai zárt levelezőlap, a 292/49. számú tábori postaszámon működő munkaszolgálatos alakulattól. Mivel tábori postaszámmal rendelkező munkaszolgálatos adta fel a zárt levelezőlapot, így a német tábori posta is díjmentesen továbbította a küldeményt. Német „a” jelű néma bélyegzővel.



8. 1942.10.23-án a 292. tábori postahivatalnál Budapestre feladott tábori postai levelezőlap. A 2. magyar hadsereg mellé beosztott munkaszolgálatos alakulattól. A lap írója nem tüntette fel rendfokozatát, azt az ellenőrzést végző parancsnoka pótolta. (m.sz.)



9. 1943.06.03-án az „lh” betűjelű tábori postahivatalnál Budapestre feladott tábori postai levelezőlap, kisegítő munkaszolgálatos alakulattól feladva.



10. 1943.10.15-én Sepsiszentgyörgyön feladott honi levelezőlap tábori posta címre, munkaszolgálatos alakulathoz. Az alakulat szovjet földön volt, mire ez a levelezőlap kiért, már visszahozták az alakulatot Magyarországra. Mikor vissza tértek, megvonták tőlük a tábori posta számot, ezért sem tudták kézbesíteni a tábori posta számra címzett lapot. A lapon egy különleges bélyegző is van: “Az alakulat visszatért békeállomás helyére.”, illetve “Vissza a feladónak”. Ez a lap jó példa arra, hogy a munkaszolgálatos alakulatok, egyszer tábori posta számon leveleztek, térítés mentesen, másszor pedig a polgári posta útján, térítéssel.



11. 1944.04.14-én a „hf” betűjelű tábori postahivatalnál Hódmezővásárhelyre feladott tábori postai levelezőlap. A lapot a M.kir. V. közérdekű munkaszolgálatos pótzászlóalj 2. századának körbélyegzőjével látták el. A lapot a keret kötelékében szolgáló hadnagy adta fel.



12. 1944.08.18-án német tábori postahivatalnál Budapestre feladott, külön a munkaszolgálatosoknak rendszeresített és gyártott sárga színű válasz-szelvényes tábori postai levelezőlap. A tábori postaszámmal rendelkező munkaszolgálatos alakulatok díjmentességét még a német tábori posta is elismerte és alkalmazta.