MAGYAR KIRÁLYI TÁBORI POSTA ÉS POSTAI CENZÚRA

2019.

Egy miskolci cenzúrabélyegző története

Egy miskolci cenzúrabélyegző története

A SZABOLCSI BÉLYEGÚJSÁG-ban 2019 decemberében megjelent cikk

 

Egy miskolci cenzúrabélyegző története

Azt mindjárt az elején tisztáznom kell, hogy ez a történet nem egy, hanem két miskolci cenzúrabélyegzőről szól. Ez a megállapítás majd a későbbiekben értelmet nyer, de kezdjük az elején.
Az első világháború elött 1912-ben jelent meg az a rendelet (1912. évi LXIII. sz. „a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről”), amely a háború alatt és a háború után is lehetőséget biztosított a cenzúra alkalmazására.
A háború befejezése után, némi kommunista kitérő és román megszállás után, kezdett normalizálódni a helyzet az országban. Horthyt kormányzóvá választották, ezzel elindul a stabilizálódás. Elsősorban a kommunista veszély, a sok még bujkáló, a vörös terror dicsőséges 133 napja alatt tevékeny részt vállaló elvtárs miatt vezetik be az országban a civil küldemények cenzúrázását 1919 év végén.
A cenzúra kezdetén még katonai cenzúrát vezetnek be, majd ezt 1921-ben enyhítik sima cenzúrára, mivel ekkorra már vagy elfogják az illegalitásba vonult elvtársakat, vagy azoknak sikerül emigrálniuk a kommunista paradicsomba (Szovjetunió).
Ennek megfelelően a küldeményeken megjelenő cenzúrabélyegzőkben, a kezdeti időben megjelenik a „katonai” szó, majd eltűnik a bélyegzőkből.
A sok helység közül én most a miskolci cenzúrahivatal bélyegzőivel szeretnék foglalkozni.
Miskolcon 1919 év végén, a cenzúra bevezetésekor, még nem kezdenek cenzúrabélyegzőket használni, ekkor csak kézi cenzúrafeljegyzéseket találunk a küldeményeken. Ezek kék vagy piros színű postairónnal írt „Cenz” vagy „C” rövidítések. A cenzúra bevezetése után, majdnem egy évet kell várni, hogy az első cenzúrabélyegző megjelenjen Miskolcon. Ez egy kétsoros, keret nélküli vonalbélyegző volt, amelynek felirata „KATONAI CENZURA/MISKOLCZ”. Ezt a bélyegzőt 1920 év végéig használták.
1921. januárjában új bélyegzőt kezdenek használni a cenzorok. A bélyegző téglalap alakú, szövege keretben látható, a felirata kétsoros: „KATONAI CENZURA/MISKOLCZ”.

1. 1921. januárjában Miskolcon használatba vett bélyegző rekonstruált képe

A cenzorok szorgalmasan dolgoznak, ellenőrzik a küldeményeket, bélyegeznek a bélyegzővel. A konszolidáció miatt a küldemények száma viszont folyamatosan emelkedik és szükségessé válik egy második bélyegző bevezetése 1921. márciusában, hogy gyorsabbá váljon a cenzúrázás. Valószínű a cenzorok létszámát is emelték ekkor a cenzúrahivatalban.


2. 1921. márciusában Miskolcon használatba vett bélyegző rekonstruált képe

Itt álljunk meg a történetben egy pillanatra. Ez idáig a szakirodalomban sehol sem olvastam és láttam annak leírását és senki sem publikálta, hogy ebben az időben Miskolcon egyszerre két cenzúra bélyegző volt használatban, azonos szöveggel. Minden, ezen időszak cenzúrájával foglalkozó cikk csak egy bélyegzőt említ, nem téve különbséget köztük. Tehát most, ebben a cikkben kerül bemutatásra először ez a tény (ez az első közlés), hogy ekkor két azonos szövegű, de kissé eltérő kinézetű bélyegzőt használtak Miskolcon. Ez a megállapítás saját kutatásaimon alapul.
Első ránézésre a két bélyegző teljesen egyforma, de ha tüzetesen megnézzük, meglátjuk a különbséget.

                                                                

3-4. A januárban és márciusban bevezetett bélyegzők közötti legszembetűnőbb különbségek

A bélyegzők méretében csak kis eltérés van, ez szabad szemmel nem érzékelhető. A januárban bevezetett bélyegző mérete 57X19 mm, a márciusban bevezetett bélyegző mérete 58X20 mm. A 3-4. ábrán látható különbségek segítségével viszont már szabad szemmel, első pillantásra meg lehet állapítani, hogy melyik bélyegzőt láthatjuk, csupán a betűk egymáshoz viszonyított elhelyezkedését kell figyelni.
Mindkét bélyegzőt május végéig használják a cenzorok ebben a formában. 1921 május végén az országban az addigi katonai cenzúra megszűnik és átalakul egy enyhébb készültségű sima cenzúrává. Ez többek között azt jelentette, hogy ekkor nagyon sok kis helységben megszűnik az addig működő cenzúrahivatal. Ezen hivatalok munkáját átveszik az adott körzetben, nagyobb helységekben működő hivatalok. Ezáltal csökkentve a cenzúrázott küldemények mennyiségét is. Ekkor már elsősorban a külföldre címzett és az onnan érkező küldeményekre koncentrálnak.
Nagyon sok helységben ekkor (május-június), új bélyegzők kerülnek bevezetésre és a feliratokból eltűnik végleg a „katonai” szó.
Miskolcon nem készítettnek új bélyegzőt azonnal, hanem a használatban lévő mindkét bélyegzőből kivágják a katonai szót. A bélyegzők anyaga gumi, ezért ezt nagyon egyszerűen elvégezhették.
Az így megcsonkított bélyegzők csak júniusban voltak használatban, így azok előfordulása a komplett bélyegzőkhöz képest csekély. Így fordulhatott elő, hogy egy régebbi Bélyegvilágban megjelent cikkben a szerző azt állította, hogy a katonai szót a bélyegzőből 1945 évben vágták ki. A mellékelt küldeményeken tisztán látszik, hogy már 1921-ben elvégezték ezt a csonkítást.

                                                                
5-6. A januárban és márciusban bevezetett bélyegzők a „KATONAI” szó kivágása után.

7. A januárban bevezetett bélyegző egy 1921 februárban futott levelezőlapon


8. A januárban bevezetett cenzúra bélyegző megcsonkított lenyomata egy 1921 júniusi képeslapon


9. A márciusban bevezetett bélyegző egy 1921 májusában futott levélen


10. A márciusban bevezetett cenzúra bélyegző megcsonkított lenyomata egy 1921 júniusi képeslapon

1921 június végén mindkét bélyegzőt kivonják a forgalomból és két különböző új típusú cenzúra bélyegzőt kezdenek el használni. Azt, hogy ekkor hova kerülnek a forgalomból kivont bélyegzők nem lehet tudni. Az minden esetre biztos, hogy a januárban használatba vett bélyegző eltűnik örökre a szemünk elől.
Itt vége is lehetne a történetnek, de a történelem kereke másképp fordult így van folytatás.
1945-öt írunk. A Vörös hadsereg által 1944 decemberében elfoglalt Miskolcon januárban megindul a postaforgalom. A náci veszélyre való tekintettel bevezetik itt is a cenzúrát, ahogy az ország már elfoglalt többi részében is. A régi és új cenzorok ismét munkába állnak. Ekkor még nincs a kommunista pártnak olyan nagy befolyása, hogy önállóan és titkosan cenzúrázzon, így nyílt cenzúrát alkalmaznak, tehát az ellenőrzött küldeményeken bélyegzővel jelölik, hogy azokat átolvasták. De milyen bélyegzőt használjanak? Valahogy ekkor előkerül az 1921 évben már a cenzúrázás jelölésére használt bélyegző. Így a háború után Miskolcon egy már korábban használt bélyegzőt kezdenek el ismét használni. Az sajnos nem tudható, hogy a bélyegző hol és hogyan vészelte át ezt a 24 évet és a háborút. Feltételezésem szerint az egyik régi cenzornál lapulhatott a fiókban, anno eltette emlékbe. Mivel a háború után mindenben hiány volt, így kapóra jött a már egyszer használt bélyegző. Ha megnézzük az 1945 évben Miskolcon cenzúrázott küldeményeket, a fenti ábrák segítségével rögtön megállapíthatjuk, hogy az 1921 márciusában használatba vett (második) cenzúra bélyegzőt használták Miskolcon tovább. Ez a bélyegző majdnem egy évig volt használatban ekkor (februártól-novemberig), hosszabb ideig mint az eredeti használatkor, mert akkor csak négy hónapig használták (1921. márciustól-júniusig).

11. 1945 áprilisában Miskolcon cenzúrázott küldemény

1945. novemberében ismét kivonják a forgalomból a bélyegzőt, mivel a kommunistáknak sikerül bevezetni Miskolcon a titkos cenzúrát, ezért végérvényesen eltűnik a bélyegző a szemünk elől.
Én azért reménykedem, hogy Miskolcon egy fiókban még ott lapul és várja, hogy ismét előkerüljön, na nem azért, hogy ismét használják, hanem azért, hogy egy múzeumba kerülve legyen kiállítási tárgy belőle, emlékeztetve két különböző korszak eseményeire.
Mint a fenti írásból is kiolvasható, hiába telt el majdnem száz év, még mindig van felfedezni és kutatni való, annak ellenére, hogy azt gondolhatnánk, hogy az eltelt idő elég volt minden érdekesség felfedezésére.
Tehát járjunk nyitott szemmel, mert a felfedezni valók a gyűjteményünkben hevernek.


Dán János
Magyar Filatéliai Kutatók Baráti Társasága

 

A cikk megjelent az ARGE Zensurpost e. V. lapjában, az AGZ Rundbrief 150/20 számában, német nyelven.